Augusztus 20. az egyik legrégebbi nemzeti ünnepnapunk. Szent István király napján a keresztény magyar államalapítást és a magyar állam ezeréves folytonosságát ünnepeljük.

Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkor hívta össze Fehérváron a királyi tanácsot a törvénynap alkalmából.

A beteg király élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának és 1038-ban ő maga is szintén ezen a napon távozott az élők sorából.

Az államalapítás ünnepének időpontját Szent László tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ben VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, mely lépés a szentté avatásával volt egyenértékű. István király ünnepének megtartásáról már 1222-ben, az Aranybulla első pontjában is rendelkeztek.

I. Lajos, 1342-től kezdődő uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt hivatalosan csupán 1686-ban nyilvánították szentté. Az 1770-es években Mária Terézia a pápa hozzájárulásával elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. hazánkban nemzeti ünnep legyen. 1771-ben Bécsbe, ezt követően pedig Budára hozatta a Szent Jobbot, melyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

A legenda úgy tartja, hogy István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg a koporsójában. A tatárjárás vagy a török idők alatt elveszett Jobbra 1590-ben találtak rá a raguzai dominikánus kolostorban. Ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.

 

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után hosszú évekig tiltott ünnepnek számított, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt, azonban az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét.

1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig elrendelték, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületek homlokzatait.

A két világháború között augusztus 20. kapcsán újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, ebből adódóan az 1938-as székesfehérvári országgyűlésen törvénybe iktatták Szent István emlékére a nemzeti ünnepet.

Az ünnepélyt teljes mértékben a kommunisták sem merték betiltani, csupán saját szájuk ízére formálták. 1950-től a népköztársaság és az alkotmány ünnepének nevezték. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek sorából kiemelve, állam ünneppé nyilvánította.

Habár augusztus 20-ának megünneplése helyszínenként és településenként más, vannak állandó elemek. A hivatalos ünneplés a fővárosban, Budapesten, a Kossuth téren, lobogófelvonással és tisztavatással kezdődik.

Augusztus 20-án rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át többek között a 2011-ben alapított Magyar Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést.

Napjainkban már a hivatalos ünnepi program része az Ország Tortájának bemutatása is.

Az ünneppel kapcsolatos tatai programok listáját itt találod.