Mi a húsvét?

A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe.

A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból. A húsvét mozgó ünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. Húsvétkor ér véget a 40 napig tartó böjt (nagyböjt), a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is. Ezt a napot előzi meg hét héttel farsang vasárnapja és követi ötven nap múlva a pünkösd.

Nagycsütörtök 

A keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, sokfelé friss sóskát, spenótot, vagy éppen csalánt főztek, s az a hiedelem járta, hogy így jobb lesz a termés.

Nagypénteki hiedelmek

A hús fogyasztás ezen a napon tilos, az ilyenkor szokásos étrend a rántott leves, a tészta, vagy éppen a tojásos, tejes ételek. A tipikus böjti ebéd a bableves és mákos tészta is. A hiedelmek szerint nagypénteken nem sütnek kenyeret, sőt a tüzet sem gyújtják be, mert a kenyér kővé válik. Ehhez a naphoz időjárással kapcsolatos jóslatok is kötődnek, úgy tartják, ha ezen a napon eső esik jó tavasz várható, ám szép idő esetén rossz termés lesz.  Népszokás, hogy aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség.

Nagyszombati szokások

Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. Az ünnep este kezdődik a tűzszenteléssel, ezt követi a keresztvíz-szentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. A germánok isteneik tiszteletére tavaszi tüzet gyújtottak, hogy elégessék a tél, sötétség, pusztulás démonait, és így földjeiknek termékenységét biztosítsák.

Húsvétvasárnap

A húsvét napjainkban a keresztények legfontosabb ünnepe, de a valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. A húsvéti szertartásokhoz tartozott már a 10. század óta az ételszentelés, Húsvétvasárnap jellegzetes ételeket ettek és esznek ma is országszerte. A húsvéti sonkát, kalácsot, tojást, sőt még a bort is, amit a katolikus hívők szentelni visznek a templomba.

Húsvéthétfő

Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Országszerte húsvét hétfőn indulnak locsolkodni az ifjak. A vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás, mely a két világháború között vált fokozatosan általánossá. A locsolókat bent a házban terített asztal várja, sütemények, bor és persze a pálinka.