Mindannyiunk élete tele van stresszhelyzetekkel, melyek egy részét egyáltalán nem áll módunkban befolyásolni. A stresszhelyzetek átélésére nagy szükségünk van a személyiségünk fejlődése szempontjából. A gondok akkor kezdődnek, ha nem tudjuk megfelelő módon kezelni őket és állandó készenlétet okoznak.

Milyen fázisai és tünetei vannak a stressznek?

A Selye János nevéhez fűződő stresszelmélet szerint a stressz háromfokozatú tünetcsoportot hoz létre, melyben az első fázis a vészreakció. Ebben a fázisban a testünk jellemzően felkészül egyfajta támadásra, illetve védekezésre. Szívünk szaporán ver, vérnyomásunk megemelkedik, vérünk cukorszintje hirtelen megnő, légzésünk felgyorsul, izmaink megfeszülnek, verejtékezünk, a pupillánk kitágul és az arcunk is elsápad. A stresszhelyzet megszűnésével az élettani paramétereink visszatérnek a nyugalmi értékekre, viszont abban az esetben, ha a stressz tartósan fennáll, akkor az első fázis átvált a következő szintre, az ellenállásba.

A második fázis során nem tudunk kikapcsolni, lazítani, izmaink az első fázishoz hasonlóan megfeszülnek és a vérnyomásunk megemelkedik, pulzusunk is szaporább. Alvászavarok és elalvási illetve átalvási nehézségek is felléphetnek.

A harmadik fázisba lépés során szervezetünk kimerül. A felgyülemlett és nem kezelt stressz olyan elváltozásokat eredményezhetnek, amelyek bizonyos betegségek kialakulásának előfutárjai. Radikálisan megváltozhat a viselkedésünk, csökkenhet immunrendszerünk aktivitása, vérnyomásunk tartósan megemelkedhet, de daganatos betegségek és krónikus gyulladások is kialakulhatnak.

Hogyan vezessük le a stresszt a mindennapokban?

Szerencsére a stressz levezetésére számtalan módunk van a mindennapjaink során. Nem is gondolnánk, de az aprónak és természetesnek tűnő hétköznapi dolgok finomításával és tudatosabb művelésével sokat lendíthetünk az egészséges egyensúlyunk megszilárdításának érdekében.

Az évtizedek során számtalan kutatás bebizonyította már a mozgás lelki állapotunkra való jótékony hatásait.  A sportolás, vagy kirándulás segít jobb hangulatot teremteni és csökkenti a negatív érzéseket. A mozgás mellett a zenehallgatás is gyorsan képes változtatni a hangulatunkon. Szintén tudományosan bizonyított tény, hogy a nevetés és a humor az immunrendszerünk védelme szempontjából jelentős hatással bír. Szánjunk elég időt a pihenésre is, hiszen a kielégítő alvás elengedhetetlen a jó közérzet szempontjából is. Az aktív pihenésről se feledkezzünk meg, válasszunk kikapcsolódásban gazdag programokat, töltsünk elegendő időt azokkal, akik fontosak számunkra. Próbáljuk ki mozgásterápiákkal csökkenteni a hétköznapi feszültséget, próbáljuk ki például a jógát, hiszen bizonyítottan szorongás-oldó hatással is rendelkezik és fokozza a testi tudatosságot is.