Végre megérkezett a nyár, és vele együtt némiképp enyhültek a pandémia-korlátozások is, így most már kicsit nyugodtabban, nagyobb biztonságban és sokkal felkészültebben tudjuk tervezni a nyaralásainkat.

Mindeközben, a müncheni repülőtéren felszálló vagy beszálló utasok szemrevételezhetik a Güntner FLAT Vario modellt, melyet a repülőgépek légkondicionálására használnak. Ezek a kondenzátorok a PCA (PCA – pre-conditioned air, vagyis előkondicionált levegő) elnevezésű egységek részét képezik, amelyek kondicionált levegővel látják el a földön tartózkodó repülőgépeket. Egy, az ezekre az alkalmazásokra szakosodott üzemi vállalkozó, 72 ilyen kötött egységet telepített a müncheni repülőtér utasfelvételi hídjaihoz. Ezeken a szilárdan telepített megoldásokon túl, a tehergépkocsikba is bekerültek az integrált, de mobil PCA egységek.

Amint a müncheni repülőtéren egy repülőgép eléri az utashídnál lévő parkolóhelyet – amelyet sugárhídnak is neveznek -, a pilóta kikapcsolja a turbinákat. Ettől a pillanattól kezdve a repülőtér infrastruktúrája biztosítja a repülőgépek energiaellátását. Régebben kerozinból kellett, segédüzemű egységek által a villamos energiát és a kondicionált levegőt előállítani, ami nem csak rettentő zajos volt, de hatástalan is a mostani megoldáshoz képest. Annak ellenére, hogy nem mindig szükséges az utasokat kondicionált levegővel ellátni, a repülőgép részeit mindenképp kell hűteni, főleg a repülőgépelektronikát míg a repülőgép a parkolási helyén nyugszik és felkészítik az újabb útjára.

A müncheni repülőtéren, a be- és kikapcsolási blokkok között, (ami a repülőgép parkolási helyzetbe való megérkezése és indulása közötti időtartam) állandó (mozdulatlan) és mobil légkondicionáló megoldásokat is használnak a repülőgépek hűtésére. Az épülethez közel álló összes híd alatt felszereltek egy állandó PCA egységet.

A PCA feladata, hogy – akár 8000 paszkál ellenállással szemben is – szűrt, temperált és párátlanított levegőt juttasson a repülőgépbe. Háttér információ: A repülőgépek levegőelosztó rendszerei minimális tömegre és térfogatra vannak optimalizálva, így hatalmas a nyomásesés a szűk légcsatorna keresztmetszetében.

Maximális teljesítmény mind a beszállás, mind a leszállás közben

Annak érdekében, hogy az utastér levegője a beszállási és leszállási időkben a rengeteg utas miatt ragadóssá váljon, óránként legalább nyolc-tíz légcserére van szükség – ez egyenértékű egy másodpercenkénti, legalább 5 kg és 3,8 m3 légtérfogatú levegő cseréjével.

Mindegyik PCA egységbe telepített légkondicionáló kapacitás megfelel az utasok beszállóhídjánál kezelendő legnagyobb repülőgép igényével (ha teljes terhelést veszünk figyelembe). Minden kisebb géphez kevesebb légkondicionálás szükséges. Ez azt jelenti, hogy a nagy távolsági repülőgépek esetében, a müncheni repülőtér PCA egysége teljes terheléssel üzemel a beszállási és leszállási időkben, és kondicionált levegőt biztosít nem csupán a repülőgép kabinjába, de a pilótafülkéhez és a repülőgép irányításitechnikájához is.

A fennmaradó időben a PCA egységek csökkentett kapacitással működnek, és ennek megfelelően alacsonyabb levegőmennyiséggel látják el a gépet; vagyis a karbantartási és javítási munkák, az üzemanyag-ellátás, a be- és kirakodás során. Az érkezés és az indulás közötti idősáv (és így a PCA alkalmazásának időszaka is) a repülőgép méretétől függ.

A PCA egység a környezeti hőmérséklettől függetlenül működik, mivel a használt adalékanyagokat -15°C és +50°C közötti hőmérsékleten és legfeljebb 100% relatív páratartalomra tervezték, ami ezeket az egységeket rendkívül sokoldalúvá teszik és a világ bármely pontján üzemeltethetők. A befújt levegő hőmérséklete maximum 70°C a fűtési üzemmódban és nagyjából 5°C a hűtött üzemmódban.

A Güntner hűtve tartja a dolgokat

Míg a müncheni repülőtér főépületében az energiaellátó központ biztosítja a hőt a repülőgépek fűtésére, addig a PCA egységek helyben termelik repülőgépek számára szükséges hideg levegőt. Transzferállomások kötik össze a repülőtér hatalmas ellátó hálózatát az egyes PCA egységekkel.

A mellékelt PCA technológia hat fő összetevőből áll: csavaros kompresszor, légszóró, légfűtő, páramentesítő, kondenzátor és a vezérlők. A PCA csavaros kompresszorja – folyamatosan állítható és a meglévő épületirányítási rendszerhez csatlakozik – szükségletalapú hideget generál, amelyet a PCA ezt követően az utasok mobil beszálló hídja mellett vezet el a repülőhöz. Ezután a rögzített cső és a rugalmas tömlőrendszer szigetelt kombinációja továbbítja a kondicionált levegőt a repülőgép légkondicionáló berendezésének szűk vezetékeibe.

A PCA egység egyik GCO hőcserélő tekercse levegőmelegítőként, míg a másik páramentesítőként szolgál. A PCA tetejére egy speciális lakkozással ellátott Güntner GVH FLAT Vario kondenzátort is szereltek, amelyet úgy alakítottak ki, hogy teljes mértékben illeszkedjen a PCA burkolat méreteihez és a zárthelység színéhez). Innen, a GVH a hulladékhőt a környezetbe juttatja.

Az összes Güntner hőcserélő tekercs kiváló hőátadási tulajdonságokkal rendelkezik, és epoxigyantával bevont bordáinak köszönhetően, tökéletesen képes ellenállni a környezeti és éghajlati hatásoknak.

Teljesen automatikus vezérlés

A PCA egységeket teljesen automatikusan vezérlik. A repülési terv adataival való interfésznek köszönhetően az rendszer pontosan „tudja”, hogy milyen típusú repülőgép dokkol és melyik üzemállapot érvényesül. Részleges terhelés mellett az üzem a követelményektől függően, vagy megnöveli a párolgási hőmérsékletet, vagy csökkenti a szállítandó levegő mennyiségét. Ez teszi a rendszert rendkívül energiatakarékossá, hiszen csak a szükséges levegőmennyiséget hűtik és szállítják. A fűtéshez az összes PCA-rendszer egy kis lemezes hőcserélőn keresztül csatlakozik rá a központi melegvíz-körhöz.

A segédturbinával történő üzemeltetéshez képest a müncheni repülőtéren működő PCA-üzemek már ma mintegy 23.500 tonna CO2-t (széndioxidot) takarítanak meg.

A müncheni repülőtér központi hideglevegő-ellátása
A repülőtér hűtési koncepcióját úgy tervezték, hogy a villamos energiát, valamint a hő és a hideg melléktermékeket saját szükségletei számára biztosítsa, egy a kombinált hő- és villamosenergia-rendszerben. A felhasznált elsődleges energiához képest, a CHP hatékonysága meghaladja a 80%-ot.
A repülőtér éves villamosenergia-fogyasztása 220 GWh, amelynek 60 százalékát a CHP biztosítja. A CHP a lehetőségekhez mérten termeli ki az évente elfogyasztott 130 GWh hőmennyiséget is, és az ellátó központ biztosítja a mintegy 40 GWh hűtési igényt, amelyet főként abszorpciós hűtőművek állítanak elő.