Európában erős történelmi hagyománya van annak a megközelítésnek, miszerint az egészséghez mindenkinek joga van, egyenlő hozzáférési lehetőséggel. Ezek egészségügyi rendszereink szempontjából meghatározó értékek. Az egészség világnapján egy neves napra emlékezünk: az 1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO)

A WHO az egészséget „a teljes testi, lelki és szociális jólét állapotaként” fogalmazta meg. Az egészségügyi világnap fő céljának azt tartja, hogy felhívja a világ figyelmét az egészséghez kapcsolódó világméretű problémákra. Funkcióit tekintve kiemelendő, hogy irányt mutasson az egészségügyben, együttműködjön a kormányokkal az egészségügyet érintő tervek előkészítésében, ezek irányításában és értékelésében, továbbá lényegesnek tartja az újabb egészségügyi technológiák, információk és szabványok fejlesztését, átadását.

Az Országos Lakosság Egészségfelmérés során a következő érdekes megállapítások tehetők:

– A 65 év feletti népesség 80%-a krónikus beteg.
– Minden hatodik fiatal allergiás.
– Minden ötödik idős ember cukorbeteg.
– A nők harmad, a férfiak negyede hipertóniás.
– A felnőtt nők 40%-a, a férfiak egyharmada szenved keringési betegségben.
– A felnőtt népesség negyede, az idősek fele ízületi gyulladással él.
– Az idős nők negyedének van orvos által megállapított csontritkulása.
– A középkorú nők negyedének van migrénje vagy gyakori fejfájása.

Az egészséget legnagyobb mértékben befolyásoló tényező az életmódunk. Szól a mondás, hogy „Ép testben, ép lélek”, ám ez fordítva is igaz, mert a lelkünk és testünk kölcsönösen hatnak egymásra. A megfelelő testi és lelki egészség nem csak saját magunknak jó, hanem a környezetünkre is jó hatással van. Megfelelő példamutatással másokat is egészségesebb életre sarkalhatunk.