A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, melyet 1917 óta minden évben március 8-án tartanak. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.  1857-ben ezen a napon New Yorkban mintegy negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt egyenlő bérért és a munkaidő csökkentéséért.

A nemzetközi nőnap a politikai és társadalmi mozgalmak által létrehozott ünnepek közé tartozik, népi kultúrában előzménye nem ismert. Érthető, hiszen a mozgalom során épp a nők hagyományos, alárendelt szerepe ellen léptek fel. A feminista politikai és szakszervezeti mozgalmak, melyek az egyenlő bánásmód elérését tűzték ki célul a 19. század folyamán terjedtek el.

1910-ben Clara Zetkin német politikus és nőjogi aktivista javaslatot tett a koppenhágai II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson arra, hogy világszerte legyen évente egy kijelölt nap, amikor a nők választójogát támogató nemzetközi mozgalmat megünnepelik. A következő évben, 1911-ben Európában először megünnepelték, gyűléseket és találkozókat szerveztek több országban, melyeknek Dániában, Németországban, Svájcban és Ausztriában hatalmas sikere lett.

Az I. világháború idején Oroszországban az egyre nagyobb éhínség és általános elégedetlenség hatására 1917. március 8-án több tízezer orosz nő vonult ki az utcára változásokat követelve. A megmozdulás hatására Oroszország lett a nagyhatalmak közül az első, ahol a nők is szavazati jogot kaptak, egy évvel Nagy-Britannia és három évvel az Egyesült Államok előtt.

Magyarország először 1913-ban csatlakozott az Országos Nőszervező Bizottság felhívására a nőnapi mozgalomhoz. A Bizottság már ebben az évben röplapokat osztott, a következő évben, 1914-ben pedig országszerte szerveztek rendezvényeket és megemlékezéseket. A világháború idején a nőjogi aktivisták munkássága kiváltotta egyes városi hatóságok ellenszenvét, akik mint politikai rendezvények ellen léptek fel az ünnepségek ellen, szocialista eredete miatt pedig a konzervatív sajtó is ellenszenvét fejezte ki a mozgalom irányába.

Az I. világháborút követően a szociáldemokrata hagyomány háttérbe szorult és a hangsúly az anyaság szerepkörére került. 1928-ban állami szinten a nőnapot felváltotta a Magyar Anyák Nemzeti Ünnepe, mellyel a gyermekvállalási hajlandóságot igyekeztek fokozni. A Rákosi-korszakban a szovjet mintát követve kötelezővé tették az ünnep megtartását. 1948-tól az ünnepélyek megszervezéséért a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége szervezte és a hangsúly átkerült a gyermekáldásról a nők nemzeteken átívelő barátságának hangsúlyozására és a szocialista nő- és családeszmény népszerűsítésére.

Napjainkban a nemzetközi nőnap sokat veszített a jelentőségéből, helyette a virágajándékozás dominál. A mai nap során emlékezzünk meg azokról a bátor és erős nőkről, akik harcoltak a nők egyenjogúságáért és jogaiért a történelem során.